Az Európai Uniónak közös hadsereget kellene felállítania ahhoz, hogy komolyan vehető külpolitikai szereplővé váljon, az eurózóna országainak pedig közös költségvetés-tervezésre és egy euró-pénzügyminiszteri poszt létrehozására lenne szükségük - közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Die Welt című német lap vasárnapi kiadásának, a Welt am Sonntagnak adott interjúban. Vasárnap Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelezte, hogy támogatja az uniós haderő kialakítását.
"A Viktor és Vlagyimir show" címmel jelentetett meg ma cikket az Economist, amelyben arra hívja fel a figyelmet: Németország és más európai országok is aggódnak a magyar-orosz kapcsolat miatt. Orbán és Putyin barátkozása többek szerint túl messze ment - írja a lap - miközben az ukrán helyzet esetleges eszkalálódása esetén a magyar miniszterelnöknek ismét a Nyugat felé kell fordulnia, főleg, ha egy nagyobb menekülthullám indul el a magyar-ukrán határ felé.
Az elmúlt két hétben több nyugat-európai nagyvárosban elmondott, a piacokat és a politikai vezetőket nyugtató beszédek után odahaza a görög parlamentben újra a népszerűbb üzeneteket hangoztatta felszólalásában vasárnap Alekszisz Ciprasz. A görög kormányfő úgy fogalmazott, hogy nem akarja meghosszabbítani a február 28-án lejáró, az EU felőli nemzetközi mentőcsomagot, de egy áthidaló támogatási programot szeretne elérni, közben pedig a megszorítások néhány jelképes, illetve kevésbé jelképes intézkedéséből visszalépne.
Az egész Európai Unióban beindulhat idén a gazdasági növekedés, sőt jövőre mindez még tovább is gyorsulhat - derül ki az Európai Bizottság téli előrejelzéseiből. Ebben sokat segít az Európai Központi Bank lazítása és a Juncker-terv is, de a bizottság szerint a belföldi kereslet is kedvező fordulatot vehet.
Az Egyesült Államok "nagy érdeklődéssel" figyeli a baloldali Sziriza párt vezette új görög kormány tevékenységét, miután az újra akarja tárgyalni a Görögországnak nyújtott nemzetközi pénzügyi segély feltételeit, és az új kormányfő bírálta, hogy az EU újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben - jelentette be csütörtökön a washingtoni Fehér Ház. Az Európai Parlament elnöke is óva intette Athént attól, hogy eltérjen az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos közös uniós állásponttól.
Részben az utóbbi napokban újra hevessé váló donyecki harcok miatt idejekorán lenne gondolkodni arról, hogy az Európai Unió esetleg enyhítsen az Oroszországgal szembeni szankciókon, így az ezzel kapcsolatos hétvégi spekuláció lényegében alaptalan volt - szűrte le a legfrissebb brüsszeli információk alapján a Bruxinfo.
Óvatos és fokozatos nyitást sugall az EU tagállamainak az Oroszországhoz fűződő viszony normalizálása érdekében az a négyoldalas dokumentum, amelyet Federika Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője készített egyfajta gondolatkísérletként a tagállami külügyminiszterek orosz kérdésnek szentelt hétfői stratégia vitája elé - írja a Bruxinfo.hu a birtokába került dokumentumra hivatkozva. Az anyag azt firtatja, hogy hogyan tudná az Unió a szankciós politikán túl proaktívabb megközelítéssel "kicsalogatni az erdőből" az oroszokat és lépésről-lépésre életet lehelni az ukrán válság miatt lefagyott kétoldalú viszonyba. A papír a krími és a kelet-ukrajnai szankciókhoz való differenciált hozzáállás lehetőségének gondolatával is eljátszik.
Akkor lehet szó az oroszellenes uniós szankciók felülvizsgálatáról, ha megszűnik az orosz katonai jelenlét a szakadárok által elfoglalt kelet-ukrajnai területen, de a minimum feltétel az, hogy az úgynevezett minszki megállapodást végrehajtják az oroszok - - jelentette ki szerdán Rigában brüsszeli tudósítók előtt Laimdota Straujuma, a soros EU-elnökséget január 1-től betöltő Lettország miniszterelnöke. A Bruxinfo beszámolója szerint ha nincs előremozdulás, akkor nincs semmilyen erkölcsi alapja az EU-nak a szankciók enyhítésére. A tavaly tavasszal hozott uniós szankciók meghosszabbításáról, esetleges feloldásáról szóló döntést az idei év első felében, azaz a lett soros elnökség alatt kell meghozni, ami nehéz tárgyalásokat hozhat, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-i moszkvai meghívásáról is nehéz lehet konszenzust kialakítani.
A holnap és holnapután sorra kerülő uniós állam- és kormányfői tanácskozáson a vezetők további, Oroszország elleni szankciókat vitatnak meg - tudósítottak percekkel ezelőtt nagy nemzetközi hírügynökségek
Az EU vezetői megállapodtak abban, hogy újabb oroszellenes szankciókat hoznak és az erről szóló döntést hivatalosan a holnap és holnap után sorra kerülő EU csúcstalálkozón, azaz az állam- és kormányfők tanácsának keretében fogadják el - jelentette a Reuters.
Az EU a TEN-T program keretében csaknem 1,4 millió euróval támogatja a magyar légiforgalom-irányítási rendszer technológiai fejlesztését, azaz a légiforgalmi irányító és a pilóta közötti adatkapcsolat alapú kommunikáció bevezetését - áll az Európai Bizottság mai közleményében. A program célja a pilóta és a légiforgalmi irányító közötti kommunikáció biztonságosságának és megbízhatóságának növelése, valamint a légi navigáció kapacitásának bővítése.
A gazdasági válságot követően a legtöbb Európai Uniós tagállamban csökkentették a munkát terhelő közterheket, helyette a forgalmi és a vagyoni típusú adók kerültek előtérbe. Az intézkedések célja a foglalkoztatottság növelése mellett a hátrányos helyzetűek visszacsábítása volt a munkaerőpiacra. A reformok között nem hagyományos megoldások is megfigyelhetőek: a szlovénok eltörölték az időskorú munkavállalók adókedvezményeit, hazánkban pedig a bankbetétek után is kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.
Az Európai Unió és Svájc ma átfogó nemzetközi megállapodást írnak alá, melynek értelmében Svájc részt vesz az uniós "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram egyes részeiben, az Euratom kutatási és képzési programjában, valamint a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor ITER-projektben - hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság közleménye.
A második negyedévhez hasonlóan a harmadikban is a második leggyorsabb volt a magyar gazdaság növekedési üteme az egész Európai Unióban, igaz most osztoznunk kell ezen a második helyen a szlovénokkal - ez derül ki az Eurostat által ma közétett, egymással összevethető felülvizsgált adataiból. Az újra dobogós magyar helyezés amellett is igaz, hogy az éves magyar dinamika (3,1%) az utóbbi negyedévek leglassabb üteme. A 0,5%-os negyedéves alapú magyar növekedési ütem már egyáltalán nem számít ritkának, igaz ez még így is több mint duplája annak, ahogy átlagosan az eurózóna bővülni tudott.
Rendkívül fontos kormányrendelet jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben, hiszen rögzítette a kabinet azon 75 millió euró feletti, ún. közlekedési nagyprojektek listáját, amelyeket a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus terhére kíván megvalósítani. Ezek a hatalmas beruházások alapvetően befolyásolják majd az ország életét a következő években, és egyúttal az építőiparon, illetve a közlekedésen keresztül a nemzetgazdaság teljesítményét is. A nyári Tarlós-Lázár csörte egyik fő oka mellett megtaláljuk a listán azt a régóta rebesgetett fejlesztést is, hogy közvetlen gyorsvasút vezessen a ferihegyi reptérről Budapest belvárosába. Közben nem találjuk a listán a Budapest-Kelebia vasútvonal szintén régóta rebesgetett fejlesztését, így ebben az EU helyett valószínűleg a kínaiak pénzére épít majd a kormány.
2012-ben 818 000 személy kapott állampolgárságot az Unió 28 tagállamának valamelyikében. A 2011-es adatokhoz viszonyítva ez 4%-os növekedést jelent, 2009-hez képest pedig 6%-kal nőtt a jóváhagyott kérelmek száma - áll az Európai Bizottság közleményében.
Kiterjesztheti a szankciókat több, a múlt hét végi vitatott kelet-ukrajnai választásokon megválasztott szakadár vezetőre az Európai Unió - erre célzott Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben.
A német kormány elképzelhetőnek tartja, hogy megszűnik Nagy-Britannia uniós tagsága a tervezett bevándorlási korlátozások nyomán - írta a Der Spiegel vasárnap megjelent számában.
A piacok mélyrepülése mögött az elhúzódó orosz-ukrán válság állhat. Annak ellenére, hogy az ukránok már korábban megegyeztek az oroszok felé fennálló tartozásaik rendezéséről, a földgáz áráról, illetve a keleti megyék ügyében is történtek előrelépések, a helyzet továbbra sem ad megnyugvásra okot. Abban az esetben, ha Ukrajna nem jut újabb forrásokhoz év végére pénz és gáz nélkül maradhat.
Így lőtték le Moszkva szupermodern harci gépét.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár.
Nem sok jót jósoltak Oroszországnak.
Az elnök elég egyértelműen látja a helyzetet.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
